Imádjuk az autóversenyzést, azon belül talán a legnagyobb figyelmet a Forma-1 kapja. Sokunk szurkol egy bizonyos csapatnak, vagy versenyzőnek. Viszont az autóversenyzés csúcskategóriája nem szimplán egy világbajnokság, hanem évtizedek óta a világ leggyorsabb fejlesztő laboratóriuma. Sokunk nem is gondolná, hogy a versenypályán a század másodpercekért folytatott küzdelem milyen szinten van hatással mindennapjainkra. A CarTrend autószalonban található járműcsodákban is megtalálhatjuk azokat a részleteket, amelyeket a gyártók a versenypályán folytatott verseny során tökéletesítettek olyan szintre, hogy mi is használhassuk. Elég, ha csak a kormány mögött található sebességváltó fülekre gondolunk. Például a CarTrendnél található BMW 530 D XDrive Individualban is megtaláljuk ezt a hasznos kiegészítőt. De nézzük is a részleteket, hogy mely fejlesztések kerültek be autóinkba.
A Forma-1-es KERS technológia volt a mai elektromos autók úttörője
Aki már régebb óta követi a Forma-1 eseményeit az biztosan emlékszik még a KERS-re, amely a Kinetic Energy Recovery System angol kifejezés rövidítése. A technológia a 2009-es szezonban került be a Forma-1-be, mert fejlesztők azon gondolkodtak, hogy honnan nyerhetnek plusz teljesítményt. Ekkor jutott az eszükbe, hogy a Forma-1-es versenyautók fékjei hatalmas hőt termelnek, vagyis sok energia válik szabaddá. Ennek fényében megalkották a KERS-t, ami a fékenergia visszanyerését takarja. A rendszer energiája vagy közvetlenül felhasználható, vagy a visszanyert energiát akkumulátorokban tárolja. Rövid cicaharc után a KERS bekerült az összes versenyautóba. Napjainkra a gyártók tovább fejlesztették, aminek köszönhetően ma már nem csak kinetikus energiát nyer vissza, ezért átnevezték ERS-re, amely az Energy Recovery System rövidítése. Ez az innovatív technológia az úgynevezett rekuperáció technikai alapját jelentette, amelyet ma már számos hibrid és elektromos autó használ, vagyis, ha menet közben fékezünk a keletkező energia itt is visszakerül az akkumulátorba, mint ha csak Leclerc vezetné a Ferrariját. De érdemes még megemlíteni azt is, hogy a Forma-1 versenyautóiban tesztelték és fejlesztették ki a gyártók az akkumulátorok megfelelő méretét is. 2007-ben az energiatároló berendezések 107 kilogrammot nyomtak, és a rendszer 39 százalékos hatékonyságot ért el. Azóta a súly több mint 80 százalékkal csökkent. Ma a lítium-ion akkumulátor minimális súlya 20 kilogramm. A hatékonysága pedig 57 százalékkal nőtt, és eléri a 96 százalékot. Ugyanakkor az energiasűrűség megkétszereződött, a teljesítménysűrűség pedig tizenkét szeresére nőtt. Ezek a fejlesztések nemcsak a Forma-1-es versenyautókat tették gyorsabbá, hanem az általunk használt hibrid vagy elektromos autókat is hatékonyabbá tette.
A Forma-1-es versenyautók alkalmaztak először a sebességváltó füleket
Niki Lauda vagy Ayrton Senna idejében egy Forma-1-es versenyautóban még kézi váltó volt. Miközben kb. 200-250 km/óra sebességgel vették a kanyarokat, egyik kezük a váltót fogta, hogy a kanyarból kigyorsítva azonnal magasabb fokozatba tudjanak kapcsolni. Azért, hogy minél gyorsabban tudjanak haladni a pilóták, és minden információ a szemük előtt legyen, már a nyolcvanas évek elején a csapatok a kormányra különböző gombokat raktak. De ezek a próbálkozások anno még elég kezdetlegesek voltak. Az első igazán olyan kormány, amelyen már több minden is állítható volt, az 1989-es Ferrari 640-ben volt megtalálható. Az első nagydíj, amelyen ezt a technológiát használták, az 1989-es brazíliai verseny volt. Ráadásul erre a kormányra már feltették a sebességváltó füleket is. A McLaren 1994-ben tovább fejlesztette a Ferrari megoldását, ekkor már a kuplungot működtető kar is rákerült. Amikor a technika már teljesen kiforrott volt, akkor az autógyártók is elkezdték alkalmazni ezt a technológiát. A Porsche 993 volt az első sorozatgyártású autó, amelyet a Forma-1-es modellen alapuló váltó fülekkel szereltek fel, mégpedig 1995-ben Tehát nem telt el sok idő, hogy a sebességváltó fülek megjelenjenek a Forma-1-ben és aközött, hogy a hétköznapokban is használhattuk. Amennyiben egy ilyen sebességváltóval rendelkező Porschéra vágysz, gyere el a CarTrend autószalonba és próbálj ki egy 430 lóerős Panamerát. Nem fogod megbánni, megy, mint a golyó.
Számos hatékony motor is a Forma-1-ből érkezett
Azt mondanunk sem kell, hogy a Forma-1-es versenyautók egyik legfontosabb alkotóeleme a motor. Ennek a lehető legerősebbnek kell lennie, és a lehető legkevesebb üzemanyagot kell fogyasztania. A Forma-1-es technológia, amelyet a motorok fejlesztésére használnak, a hétköznapi autók fejlesztésekor is előnyös. Hiszen szinte minden Forma-1-es csapatban részt vesz egy autógyártó, aki az itt szerzett tapasztalatokat átülteti a mindennapi életbe. Nem is olyan rég még 12 hengeres motorokkal szaggatták az aszfaltot a versenyzők. A Ferrari és a Mercedes például rendszeresen használja fel az itt szerzett tapasztalatait a motorok tervezése, fejlesztése során. Napjainkban a Forma-1-es versenyautók már 1,6 literes V6-os turbómotorokkal köröznek, ez sem véletlen. Miközben a teljesítmény nem lett kevesebb, sőt a köridők is jelentősen javultak, vagyis ezekből a kisebb motorokból több lóerőt tudnak előcsalogatni a motor tervezői. Tíz évvel ezelőtt egy Forma-1-es motor hatásfoka 20 százalék körül volt. Ez azt jelentette, hogy az energia mindössze egyötödét használták fel az autó mozgatására. Az energia többi része pedig elveszett, és például hővé alakult. Ez az érték mára jelentősen javult. Bizonyos gyártók esetén ez napjainkra már a több mint 50 százalékos termikus hatásfokot is eléri.
A karbonból készült légterelőket, szárnyakat is a Forma-1-nek köszönhetjük
A kedvező menettulajdonságok érdekében egy Forma-1-es versenyautónak a lehető legkönnyebbnek kell lennie. Ennek érdekében jelentős mértékben használnak karbonból és üvegszálból készült idomokat, alkatrészeket. Mindkét anyagra jellemző, hogy kis súlyuk ellenére nagyon kemények. A Forma-1-ben szerzett tapasztalatokat, kutatási eredményeket, aztán az autógyártók a sportos modellek gyártása során használják fel. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a Mercedes az AMG vagy a BMW az M-es modellek esetén is számos esetben használja a Forma-1 által kifejlesztett anyagokat.
