Minden alkalommal, amikor autóba ülünk és részt veszünk a forgalomba nem csak magunkért, de másokért is felelősek vagyunk. A vezetés folyamatos odafigyelést igényel, mert akár egy másodperc alatt is megtörténhet a baj, melynek eredménye egy küzúti baleset. Sajnos nem minden esetben tudjuk ezt elkerülni, sok tényező befolyásolja a történéseket. Éppen ezért fontos, hogy a volán mögött mindig tartsuk be a KRESZ által előírt szabályokat, és iktassuk ki a zavaró tényezőket, például a mobiltelefont, és teljes mértékben a vezetésre koncentráljunk. Ha mégis megtörténik a baj, akkor pedig van néhány fontos teendőnk, amit jó, ha észben tartunk.
Mit nevezünk közúti balesetnek?
Először is fontos tisztáznunk, hogy a közúti baleset okozása bűncselekménynek számít. Erről akkor beszélhetünk, ha a közlekedési szabályokat megszegve, másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okozunk. Amennyiben gondatlanságból veszélyeztetjük mások testi épségét, vagy könnyebb testi sérülést okozunk, akkor csak szabálysértésnek tekinthetjük az okozott balesetet.
Érdekesség: statisztikailag az autópályán való közlekedés számít a legbiztonságosabbnak, azonban az itt bekövetkezett balesetek általában súlyosabbak, és nagyobb a halálozási arány a nagyobb sebesség miatt.
A balesettől a kifizetésig
Mindegy, hogy a közúti balesetnek az okozója, vagy elszenvedője vagyunk, az első lépés ilyenkor, mindig az, hogy megállunk a járművel és meggyőződünk, hogy történt-e személyi sérülés. Ennek elmulasztása cserbenhagyásnak minősül, amit pedig a törvény igen szigorúan büntet. A sérüléseket felmérve el kell dönteni, hogy szükséges-e bevonni a hatóságokat. Abban az esetben, ha egy ember megsérül, a mentőket mindenképpen ki kell hívni és a rendőröket is értesíteni kell.
Ha nem történik személyi sérülés nem minden esetben kell értesíteni a rendőrséget. Ezt abban az esetben ajánlott, ha a felek nem tudnak megegyezni, vagy másképp vélekednek a történtekről, de akkor is, ha nagy az okozott anyagi kár, illetve ha például közüzemi járművel ütköztünk. A hatóság kiérkezését a balesetben érintett személyek kötelesek megvárni, a helyszín pedig csak az ő engedélyükkel hagyhatják el.
A baleset után a feleknek meg kell adniuk egymásnak a személyes, és az autót azonosító adatokat, a biztosítójuk nevét, illetve a kötelező biztosítás kötvény számát. Ha erre az egyik fél nem hajlandó, akkor a gépjármű rendszáma alapján a rendőrség keresi fel a tulajdonost.
Ha egyértelmű kit terhel a felelősség, és a felek meg tudnak egyezni, akkor ki kell tölteni az európai baleseti bejelentő lapot (sárga, kék színű). Ezen szerepelnie kell a résztvevők adatainak, és a baleset körülményeinek. Nagyon fontos, hogy helyesen töltsük ki a papírokat, mert sok múlhat egyetlen apró hibán is. Ebből meg kell őrizni legalább egy példányt, amit majd a biztosítónál kell leadni. Ezt a dokumentumot mindkét fél esetében a károkozó biztosítójához kell eljuttatni. A károsultnak harminc, míg a károkozónak csupán öt munkanapja van arra, hogy bejelentse a balesetet.
Tipp: a káresetről és a baleset helyszínéről mindig készítsünk fényképet, amennyiben lehetőségünk van rá, mert ez is megkönnyítheti az ügyintézést.
Fontos tisztában lenni vele, hogy a károkozó járművének javíttatását nem fedezi a biztosító, csak abban az esetben, ha az autóra casco-biztosítás van kötve. A biztosítás nem csak az anyagi károkra terjed ki, hanem például a károsult sérelemdíjára is. Ezután már csak a biztosítóval kell egyezségre jutnunk az összeget illetően. Ha ez nem történik meg, akkor az egyik lehetőségünk, hogy a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulunk, ahol segítenek a felek megegyezésében, amennyiben ez nem célravezető dönthetünk úgy is, hogy polgári peres eljárást kezdeményezünk.
Sajnos előfordulhatnak váratlan helyzetek, balesetek melyek során kell a segítség. Éppen ezért a CarTrend vállalja, hogy ügyfelei részére az ország egész területén díjmentesen biztosítják a mentést, ráadásul a csere autóról is gondoskodnak.
