Néhány éve komoly előrelépést tapasztalhatunk a hibrid és elektromos autók piacán. Ugyan a technológia több mint húsz éves múltra tekint vissza, a gyártók csak az utóbbi időszakban kezdtek el komolyabban foglalkozni az autók környezetbarát változatának fejlesztésével. A károsanyag-kibocsátás mértéke miatt pedig egyre többen döntenek hibrid vagy elektromos autó mellett. Az alternatív erőforrás talán megoldást jelenthet a városi levegő tisztítására, azonban napjainkban már megjelentek olyan tanulmányok is, melyek szerint mivel a legtöbb országban az elektromos áram előállításához fosszilis tüzelőanyagokat használnak, így ezek nagy mértékben hozzájárulnak a légszennyezéshez. Ezért a hibrid és elektromos autó jó választás lehet a városi forgalomba, de érdemes átgondolni a teljes képet, amikor döntést hozunk az autóvásárlásról.
A kezdetek kezdetén
A világ első elektromos motorját Jedlik Ányos találta fel 1828-ban. Ez a modell még nem volt alkalmas közlekedésre, de a technológiai újítás nagy hatást gyakorolt a későbbi gépjárműiparra. 1888-ban Andreas Flocken építette meg az első négykerekű elektromos autót, ami már haszonjárműként is megállta a helyét. A folyamatos fejlesztéseket követően a kor egyik legmeghatározóbb modellje a La Jamais Contente, vagyis Az Örök Elégedetlen lett, amely elsőként lépte át a száz kilométer/órás sebességet. A jármű mindössze hatvannyolc lóerős volt és két huszonöt kilowattos elektromos motor hajtotta.Az elektromos autó hosszú évtizedekig uralta a piacot, ám a technológia fejlődésének köszönhetően 1908-ban megjelent az ikonikus Fort T-modell, ami gyökeresen megváltoztatta az autózást. Az elektromos autó nem tudta felvenni a versenyt a futószalagon gyártott, olcsóbb robbanómotorral, így lassan eltűnt a piacról. Ezt követően még volt néhány próbálkozás, mint például a magyar gyártmányú Puli elektromos megfelelője a Pingvin, de nem tudott elterjedni. A technológiának végül a kilencvenes évekig kellett várnia, mikor a Toyota belevágott az alacsony károsanyag-kibocsátású autók fejlesztésébe, és megalkotta a máig is népszerű Toyota Prius Hybrid autóját. Ezzel megkezdődött az egyre nagyobb problémát jelentő környezetkárosító gázok kibocsátása elleni harc az autóiparban.
A benzintől az elektromos áramig
Az ezredfordulóra szinte mindennapos témává vált a klímaváltozás, a környezetszennyezés és a kimerülő energiaforrások pótlása. Ennek kapcsán pedig előtérbe került az alacsony károsanyag-kibocsátású autók gyártása. Napjainkban már egyre több kevert hajtású és tisztán elektromos modell közül választhatunk, és a benzines és dízel autók esetében is az a törekvés, hogy a károsanyag kibocsátás folyamatosan csökkenjen.
Elektromos autó
Az ilyen típusú gépjárművet elektromos motorok hajtják, amihez a szükséges áramot akkumulátorokban tárolja. A tisztán elektromos autó hajtását nem segíti robbanómotor, ezért az autó közlekedés közben nem kocsát ki szén-dioxidot. A jelenlegi lítium-ionos akkumulátorok modelltől függően ötszáz kilométer megtételére képesek egy töltéssel, ha nem vesszük igénybe a különböző kényelmi funkciókat (ülésfűtés, klíma), amelyek csökkentik a hatótávot. Az elektromos autó másik nagy előnye, hogy kevesebb a meghibásodásra alkalmas alkatrész, ezért olcsóbb a fenntartása. Gyengepontja az akkumulátor, aminek töltési ideje hosszú és cseréje súlyosan megterheli a pénztárcát. Gyártása és megsemmisítése pedig épp az elektromos autók környezetbarátságát kérdőjelezik meg.
Hibrid autó
A hibrid autók meghajtását egy benzin- és egy elektromos motor együttesen látja el. Utóbbi szerepe, hogy felfogja, visszanyeri és elektromos áram formájában felhasználja a fékezéskor keletkezett energiát. A hibrid hajtású autók éppen ezért nem képesek lemerülni, hiszen folyamatosan újrahasznosítják az autó mozgási energiáját. Az autó figyeli a sebesség változását és annak alapján vezérli a motorokat. Ha például az autó dugóba kerül, lekapcsolja a benzinmotort és csak az elektromos motort engedi működni.
Plug-in hibrid autó
A plug-in hibrid autók ugyanazon az elven működnek, mint hibrid társaik. A különbség az, hogy ezekbe a típusokba nagyobb méretű és hatótávú akkumulátorok kerültek és már lehetőség van külső áramforrásról is tölteni a járművet. Nagy előnye, hogy a konnektoros hibrid autók igényelhetik a zöld rendszámot, amivel számos kedvezményre lesznek jogosultak. Nem kell teljesítményadót fizetniük, ingyen parkolhatnak a legtöbb nagyváros közterületein és a töltőállomásokat díjmentesen vehetik igénybe. Ezeket az engedményeket egyébként az 5E, 5N és 5Z besorolású gépjárművek is megkaphatják.
Hatótáv növelt elektromos autó
A hatótáv növelt elektromos autó hajtását tisztán elektromos motor végzi. De az autó rendelkezik egy kis méretű benzinmotorral, ám az csak az áramtermelésben kap szerepet. Amikor indokolttá válik, a benzinmotor tölti fel az elektromos motort, hogy ne legyen szükség külső töltésre. Ennek köszönhetően az autó nagyobb távokat képes megtenni egyetlen töltéssel.
Valóban megéri?
Kétségkívül egy hibrid vagy elektromos autó fogyasztását tekintve költséghatékony. Mégis a legnagyobb ok, amiért az ember inkább a robbanómotort választja az a viszonylag magas vételi ár. Az alternatív hajtású modellekért gyakran kétszer annyit kell fizetnünk, mint egy benzines társáért, ami csak sok éves autózás után hozza vissza az árát. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a lokális károsanyag-kibocsátás valóban kevesebb lesz, azonban a lítium ionos akkumulátorok és az elektromos áram előállítása voltaképpen több szén-dioxid felszabadulásával járhat, mint amennyit a modern kipufogógáz-szűrő a levegőbe enged. A hibrid és elektromos autó nem újkeletű, de nem is kiforrott technológia. Mint az autóvásárlásnál általában, itt is a felhasználás módja dönti el, hogy valóban megéri-e ilyen típusú járművet vásárolni. Gondoljuk át, hogy az autóhasználati szokásainkhoz milyen típusú és teljesítményű jármű illik és csak akkorát vásároljunk, amekkora valóban indokolt. A károsanyag-kibocsátást pedig akkor csökkenthetjük a legjobban, ha csak akkor használjuk az autót, amikor arra tényleg szükség van.
